Az építőipar egyik legnagyobb mítosza: a jó kivitelező mindent megold

Amikor valaki házépítésbe kezd, az első kérdések egyike szinte mindig az, hogy ki építse meg az ingatlant. Ez teljesen érthető, hiszen a kivitelező lesz az, aki végül a tervekből valóságot csinál. Emiatt sokan úgy érzik, hogy ha sikerül megtalálni a megfelelő szakembert vagy kivitelező céget, akkor a nehezén már túl vannak.

A sikeres projektekben ezért nem egyetlen szereplőn van a hangsúly, hanem azon, hogy a folyamat elejétől kezdve összehangolt döntések szülessenek, és valaki végig kézben tartsa az egész beruházást.

A kivitelező nem projektvezető

Sok építtető úgy tekint a kivitelezőre, mint arra a szakemberre, aki majd minden felmerülő problémára megoldást talál. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen ő az, akivel a beruházó a legtöbbet találkozik a projekt során, és végső soron az ő csapata építi meg a házat.

A kivitelező feladata ugyanakkor elsősorban nem a projekt teljes körű irányítása, hanem az épület megvalósítása a rendelkezésre álló tervek és műszaki tartalom alapján. Egy jó kivitelező rengeteg problémát képes kezelni a helyszínen, de vannak olyan dolgok, amelyek már az előkészítés során eldőlnek, ezekre pedig már ő sem tud valódi megoldást adni.

A gyakorlatban mégis gyakran előfordul, hogy a kivitelezőre olyan feladatok hárulnak, amelyek eredetileg nem hozzá tartoznának. Véleményt kell mondania a kiválasztott telekről, a tervezési döntésekről, a költségcsökkentési lehetőségekről vagy éppen a különböző szakágak közötti vitás kérdésekben kell döntenie. Sok esetben azért, mert nincs más szereplő a folyamatban, aki ezeket a kérdéseket összefogná.

Ilyenkor könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy a kivitelező a projekt irányításának egy részét is átveszi. Ez önmagában nem feltétlenül probléma, csakhogy a kivitelező nézőpontja természetes módon eltér a beruházóétól. Míg az egyik oldal számára a kivitelezhetőség, a határidő és a munkaszervezés a legfontosabb, addig a másik oldal sokszor az értékállóságot, a hosszú távú használhatóságot vagy éppen a teljes beruházás megtérülését tartja szem előtt.

Éppen ezért egy sikeres építkezéshez nemcsak jó kivitelezőre van szükség, hanem olyan szakmai koordinációra is, amelynek vezetője a projekt egészét látja, és nem egyetlen részterület szempontjai alapján hozza meg a döntéseket.

Egy rossz döntést a legjobb kivitelező sem tud kijavítani

Az építkezések során felmerülő problémák jelentős része tehát nem a kivitelezés közben alakul ki. Mire a munka ténylegesen elkezdődik, a projektet meghatározó döntések nagy része már megszületett. Ekkorra eldőltek a telekkel kapcsolatos kérdések, elkészültek a tervek, kialakult a műszaki tartalom, és általában a költségkeret is körvonalazódott.

Éppen ezért nem helyes azt gondolni, hogy egy kiváló kivitelező minden problémát meg tud oldani. Ha a telek adottságai miatt váratlan többletmunkák merülnek fel, ha a szakági tervek nincsenek megfelelően összehangolva, vagy ha az elképzelések nincsenek összhangban a rendelkezésre álló költségkerettel, akkor a kivitelező már egy eleve nehéz helyzetben kezdi meg a munkát.

Ilyenkor sokszor egy olyan projektet próbál megvalósítani, amelyben a problémák egy része már korábban kialakult. A kivitelezés során ezek gyakran csak láthatóvá válnak, de a gyökereik valójában az előkészítéshez vezetnek vissza. Ezért fordulhat elő olyan gyakran, hogy egy építkezésen minden szereplő lelkiismeretesen végzi a munkáját, a beruházónak mégis csúszásokkal, váratlan költségekkel vagy folyamatos kompromisszumokkal kell szembesülnie.

A kivitelezés minősége természetesen kulcsfontosságú, de önmagában nem tudja ellensúlyozni a rossz döntéseket vagy a hiányos előkészítést. A sikeres építkezések egyik közös jellemzője tehát az, hogy a problémák jelentős részét még azelőtt sikerül megelőzni, mielőtt azok a kivitelezés során egyáltalán felszínre kerülnének.

A kivitelező és a beruházó nem ugyanabból a nézőpontból figyeli a projektet

Sokan úgy gondolják, hogy ha sikerül megtalálni a megfelelő kivitelezőt, akkor az ő érdekei automatikusan egybeesnek majd a beruházóéval. A valóság ennél árnyaltabb. Ez nem bizalmi kérdés, és végképp nem a kivitelezők kritikája. Egyszerűen arról van szó, hogy minden szereplő más felelősséggel és más szempontok alapján vesz részt a projektben.

A kivitelező feladata, hogy a rendelkezésre álló tervek alapján hatékonyan, szervezetten és gazdaságosan megvalósítsa az épületet. Számára természetesen fontos szempont a kivitelezhetőség, az ütemezés, a munkaerő rendelkezésre állása vagy éppen az, hogy a projekt a lehető legkevesebb fennakadással haladjon előre.

A beruházó ezzel szemben jellemzően hosszabb távon gondolkodik. Nem néhány hónapos kivitelezési időszakban, hanem évtizedekben. Számára olyan kérdések a legfontosabbak, mint az épület értékállósága, a fenntartási költségek, a későbbi használhatóság vagy egyszerűen az, hogy a ház valóban azt nyújtsa, amit eredetileg elképzelt.

A két nézőpont sok esetben találkozik, de nem feltétlenül minden helyzetben. Egy műszaki megoldás lehet kivitelezési szempontból gyorsabb vagy egyszerűbb, miközben hosszú távon nem feltétlenül a legjobb választás a tulajdonos számára. Éppen ezért fontos, hogy legyen olyan szereplő a folyamatban, aki nem a kivitelezés, a tervezés vagy bármely más részterület oldaláról vizsgálja a projektet, hanem kizárólag a beruházó érdekeit tartja szem előtt.

A problémák jelentős része nem a helyszínen dől el

Az építkezések során gyakran alakul ki az a helyzet, hogy a beruházó egy idő után szinte minden kérdéssel a kivitelezőhöz fordul. Ez elsőre logikusnak tűnhet, hiszen ő van jelen nap mint nap a projektben, ismeri a helyszínt, és folyamatosan látja a felmerülő problémákat.

Csakhogy egy építkezés jóval több, mint maga a kivitelezés. Egy családi ház megvalósítása során pénzügyi, műszaki, jogi és szervezési kérdések tucatjai kapcsolódnak egymáshoz. Ezek közül sok nem a kivitelező felelősségi körébe tartozik, mégis gyakran tőle várják a választ.

Ilyenkor könnyen kialakulhat az a szituáció, hogy a projekt minden döntése egyetlen szereplőn fut keresztül. Ez nemcsak a kivitelező számára jelent plusz terhet, hanem a beruházó számára is sok kockázatot hordoz. Egyetlen ember ugyanis ritkán látja egyszerre a teljes folyamatot a telekvásárlástól az átadásig.

A jól működő projektekben ezért a kivitelező nincs magára hagyva a döntésekkel. Minden szereplő a saját feladatára koncentrálhat, miközben valaki folyamatosan figyeli az összképet, összehangolja a folyamatokat és képviseli a beruházó érdekeit.

A jó építkezések mögött nem egy ember áll

A kívülről zökkenőmentesnek tűnő projektek mögött ritkán találunk egyetlen „megmentő” szakembert. Sokkal gyakoribb, hogy a folyamat elejétől kezdve világos felelősségi körök, összehangolt döntések és folyamatos kontroll működik.

A kivitelező ilyenkor azt csinálhatja, amihez a legjobban ért: épít. A tervezők terveznek. A szakági szakemberek a saját területükért felelnek. Közben pedig van valaki, aki végig az összképet figyeli, összehangolja a szereplőket és képviseli a beruházó érdekeit.

A Lipők-módszer lényege nem az, hogy még egy szereplő kerüljön az építkezésbe. Éppen ellenkezőleg. Azért jött létre, hogy a beruházónak ne kelljen egyedül összefognia a teljes folyamatot.

A telekválasztástól a tervezésen át egészen a kivitelezésig ugyanaz a szemlélet érvényesül: minden döntést annak alapján kell meghozni, hogy az hosszú távon a beruházó érdekeit szolgálja-e. Ez nemcsak a költséges hibák esélyét csökkenti, hanem azt is, hogy a projekt idővel elveszítse az eredeti irányát.

GYIK – gyakori kérdések a kivitelezők szerepéről

Tényleg nem a kivitelező a legfontosabb szereplő egy építkezésen?

A kivitelező kulcsszereplő, de önmagában nem garantálja a projekt sikerét. A telekválasztás, a tervezés, a költségkontroll és a koordináció legalább ennyire fontos.

Miért nem tud egy jó kivitelező minden problémát megoldani?

Mert a legtöbb probléma nem a kivitelezés során keletkezik. Sok hiba már az előkészítés vagy a tervezés időszakában kialakul.

Akkor nem is fontos, hogy jó kivitelezőt válasszak?

De igen. A kivitelező kiválasztása kritikus döntés. Ne várjuk el tőle azonban olyan feladatok megoldását, amelyek nem az ő felelősségi körébe tartoznak.

Mi a leggyakoribb tévedés az építtetők részéről?

Sokan úgy gondolják, hogy egy jó kivitelező majd menet közben megold minden felmerülő problémát. A valóságban a legtöbb problémát jóval korábban kell megelőzni.

Mikor érdemes bevonni egy teljes projektet átlátó szakembert?

Ideális esetben már telekvásárlás előtt. Minél korábban kerül kontroll alá a folyamat, annál kisebb az esélye a későbbi költséges hibáknak.

Mi a különbség a kivitelező és a teljes építkezési projektvezetés között?

A kivitelező elsősorban az építésért felel. A projektvezetés feladata ezzel szemben az, hogy a telekválasztástól az átadásig összehangolja a folyamat szereplőit, kezelje a kockázatokat és képviselje a beruházó érdekeit.

Kövesd Lipők Zoltánt LinkedIn-en: https://www.linkedin.com/in/lipokzoltan/

Szeretnél milliókat, hónapokat és őszhajszálakat spórolni?

Foglalj időpontot egy díjmentes konzultációra, ahol átbeszélhetjük a projekted.

Hogyan zajlik a jelentkezés, illetve maga a konzultáció?

#1 lépés: Lorem ipsum dolor

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper.

#2 lépés: Lorem ipsum dolor

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper.

#3 lépés: Lorem ipsum dolor

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper.

Projekthez kapcsolódó vélemény. „Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mat.”

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.