Építész Szentendre – családi ház tervezés

A projekt röviden

Egy nyeregtetős ház, aminek minden csomópontja a tervasztalon dőlt el

A szentendrei megbízás egy 120 négyzetméteres családi ház volt — a helyiek „a csúcsos ház” néven ismerik, a meredek nyeregteteje miatt. A feladat a tervezés és a kivitelezés műszaki ellenőrzése volt, egy kézben tartva mindkét felelősséget. A ház megvalósult; a tetőgerinc, a faszerkezeti csomópontok és a tetőalj kialakítása ma is ellenőrizhető a helyszínen.

120 m². Egy telekre, egy családnak tervezett ház — nem katalógusváltozat.
Tervezés és műszaki ellenőrzés egy kézben. Ugyanaz a szakember rajzolta meg és ellenőrizte a megvalósulást.
Nyeregtető, faszerkezet. A tetőgerinc és a faszerkezeti csomópontok határozták meg a homlokzati arányokat is.
Megvalósult. A ház áll, a fotók a kész állapotot mutatják.

Szentendrei családi ház, a csúcsos nyeregtetővel — megvalósult állapot

„A csúcsos ház” — 120 m², megvalósult, Szentendre.

Építészfotók

A részletek, amiken a ház múlik

Fekete-fehér, részletgazdag felvételek a megvalósult állapotról. Nem a látványt, hanem a csomópontokat mutatják — azt, amit a tervezés és az ellenőrzés együtt garantál.

Tetőgerinc

A nyeregtető csúcsának kialakítása

Faszerkezeti csomópont

A tervasztalon eldöntött illesztés

Tetőalj

A belső térből nézve is rendezett szerkezet

Homlokzat

A tömeg és a tetőforma egysége

A folyamat

A döntések, amik számítottak

A nyeregtető meredeksége nem esztétikai szeszély volt, hanem geometriai kényszer: a tetőgerinc magassága, a faszerkezeti csomópontok kiosztása és a homlokzati arányok egymásból következtek. Ezeket a döntéseket a tervezés fázisában hoztuk meg — nem a helyszínen, rögtönözve. A faszerkezet csomópontjait olyan részletességgel rajzoltam meg, hogy a kivitelező pontosan tudta, mit és hogyan illesszen; ez később, a műszaki ellenőrzés során is mérce volt: a megvalósulást a saját tervemhez mértem.

Mit oldott meg a tervezés

A tetőalj kialakítása — a lécezés, a hő- és páratechnikai rétegrend, a látszó szerkezeti elemek aránya — olyan kérdés, amit utólag drágán vagy egyáltalán nem lehet javítani. Ezt a tervezés fázisában rögzítettük, és a kivitelezés alatt, műszaki ellenőrként végig ellenőriztem, hogy a helyszíni megoldás megfeleljen a tervezett csomópontnak. A 120 m²-es alapterület nem engedett hibázási teret: minden négyzetméternek dolgoznia kellett a térben.

Mi a tanulság az építtetőnek

Amikor a tervező és a műszaki ellenőr ugyanaz a személy, nincs mire hivatkozni: a felelősség nem osztható meg két fél között. Ez a szentendrei projektnél azt jelentette, hogy minden faszerkezeti döntést, amit a rajzon meghoztam, a helyszínen is számon kértem — magamon. Aki hasonló, egyedi tetőgeometriájú házat tervez, érdemes ezt a modellt megnézni: a további megvalósult referenciák között, vagy az 50 lépéses módszertanban, ahol pontosan leírom, hol illeszkedik a műszaki ellenőrzés a folyamatba.

Gyakori kérdések

Amit a szentendrei projektről leggyakrabban kérdeznek

Mekkora alapterületű a szentendrei családi ház?

A megvalósult családi ház alapterülete 120 négyzetméter.

Miért fontos, hogy a tervező végezte a műszaki ellenőrzést is?

Mert a felelősség nem oszlik meg tervező és ellenőr között: aki megrajzolta a faszerkezeti csomópontokat, ugyanő ellenőrizte a megvalósulásukat a helyszínen is.

Vállal Lipők Zoltán építészi tervezést Szentendrén és környékén?

Igen. A szentendrei projekt is egy telekre és egy családra szabott terv volt; hasonló megkeresésekhez díjmentes tervezési konzultációt tartok.

Építész Szentendre: a csúcsos ház tervezése és műszaki ellenőrzése