Amikor végignéztem a harminc helyszíni szakvéleményemet, egy dolog tűnt fel: a hibák nyolcvan százalékában szerepel valamilyen vizes probléma. Bádogozás, vízszigetelés, lejtés, párazárás, nedvesedés.
Ez elsőre soknak tűnik. Aztán az ember végiggondolja, hány ponton kerülhet víz egy épületbe, és már nem meglepő.
A víz nem véletlenszerű
A víz nem ott jön be, ahol akar. Ott jön be, ahol két szerkezet találkozik, és a találkozásnál valaki nem gondolta végig, merre folyik.
Négy ilyen pont van, ami a szakvéleményeimben újra és újra visszatér.
A lábazat
Ahol a fal a talajhoz ér. Itt a talajnedvesség kapillárisan felszívódhat a falba, ha a vízszigetelés nem folytonos vagy rossz magasságban van. A tünet évekkel később jelenik meg: a lábazat feletti sávban lepattogzik a vakolat, penészedik a fal belső oldala.
A tervezési feladat: a talajnedvesség elleni szigetelés vonalvezetése, a lábazati hőszigetelés csatlakozása, és a terepszint feletti magasság megadása. Egy rajz.
A nyílászáró tokja
Az ablak és a fal közötti hézag. Itt kívül csapóeső jön, belül pedig páradús levegő próbál kijutni. Ha a tömítés csak purhab, akkor előbb-utóbb nedvesedik.
A tervezési feladat: a beépítési csomópont — kívül vízzáró, de páraáteresztő, belül párazáró réteg. Ez a hármas szabály, és rajz nélkül a helyszínen nem fog magától megvalósulni.
A terasz és a fal csatlakozása
A legdrágább szokott lenni. Itt a burkolat alatti vízszigetelésnek fel kell fordulnia a falra, megfelelő magasságig, és a küszöb alatt folytonosnak kell maradnia.
Ha ez nincs megrajzolva, a kivitelező vagy megoldja a saját rutinja szerint, vagy nem. Ha nem, a víz a padlószerkezetbe megy, és a javítás a teljes teraszburkolat bontásával jár.
Az attika és a bádogozás
Lapostetőnél és modern, alacsony hajlású tetőnél az attika a kritikus pont. A bádogos szegély alá bejutó víz évekig nem látszik, aztán megjelenik a belső oldalon.
Miért nem elég ezt a kivitelezőre bízni
Nem azért, mert a kivitelező rosszul csinálná. Hanem mert ha nincs rajz, akkor döntenie kell — és minden döntés a saját szempontjai szerint születik: mi a gyorsabb, mi az, amihez megvan az anyag, mi az, ahogy eddig is csinálta.
Ez a szempont nem rossz. Csak nem az Öné.
És van egy praktikus következménye is: ha nincs csomóponti rajz, akkor egy későbbi vitában nincs mihez mérni. A „hibás-e" kérdés szubjektívvá válik.
Mi kerül ebből a kiviteli tervbe
Egy rendes kiviteli tervben ezek szerepelnek: rétegrendek minden szerkezetre, csomóponti rajzok a kritikus pontokra, és a vízszigetelés folytonosságának végigvezetése az egész épületen.
Ez nem extra. Ez az, amiért a kiviteli terv kiviteli terv, és nem engedélyezési. A kiviteli tervezés nálam 35–45 000 Ft négyzetméterenként, all-inclusive — és a csomópontok ebben benne vannak.
A helyszíni oldalt — hogy néz ki ez a gyakorlatban, mit látok eltakarás előtt — a műszaki ellenőri oldalamon írtam meg: a vízszigetelés leggyakoribb hibái, és hogy miért az eltakarás előtti ellenőrzés a legfontosabb pillanat: eltakarás előtti műszaki ellenőrzés.
Gyakori kérdések
Hol jön be leggyakrabban a víz egy új házba?
Négy ponton: a lábazatnál (talajnedvesség), a nyílászárók tokjánál (csapóeső és pára), a terasz és a fal csatlakozásánál, valamint az attikánál és a bádogos szegélyeknél. Ezek mind olyan helyek, ahol két szerkezet találkozik.
Mit kell tartalmaznia a kiviteli tervnek a vízszigetelésről?
Rétegrendeket minden szerkezetre, csomóponti rajzokat a kritikus pontokra, és a vízszigetelés folytonosságának végigvezetését az egész épületen. Ezek nélkül a helyszínen a kivitelező dönt, és később nincs mihez mérni a munkát.
Mennyibe kerül a kiviteli tervezés?
Nálam 35–45 000 Ft négyzetméterenként, all-inclusive. Ebben benne van a teljes tervdokumentáció, a szakági egyeztetés, a mennyiségi kiírás és a tervezői művezetés — a csomóponti rajzokkal együtt.
Ha most tart valahol egy projektben — telket néz, tervezőt választ, vagy már épül a ház —, beszéljünk róla. Az első beszélgetés díjmentes, és nem kötelezi semmire.