Mit tartalmaz valójában egy tervezési ajánlat? – tételes összevetés

Amikor valaki családi ház építésére készül, az első ajánlatok között szinte minden esetben szerepel a tervezés díja is. Ilyenkor a legtöbben természetes módon a végösszegre figyelnek és ennek alapján próbálják eldönteni, hogy melyik ajánlat tűnik kedvezőbbnek.

Kevesen tudják azonban, hogy két, látszólag hasonló összegű tervezési ajánlat egészen eltérő tartalmat takarhat. Előfordulhat, hogy az egyik ajánlat kizárólag az építészeti tervekre vonatkozik, míg a másik már tartalmazza a szükséges szakági tervezést, az energetikai számításokat vagy akár a kivitelezés előkészítéséhez szükséges dokumentáció egy részét is. Olyan eset is gyakori, hogy bizonyos feladatok egyáltalán nem szerepelnek az első ajánlatban és csak a későbbiek folyamán, külön megrendelésként jelennek meg.

Éppen ezért egy tervezési ajánlatot nem a végösszeg, hanem a tartalma alapján érdemes értékelni. Ahhoz, hogy valós képet kapjunk a várható költségekről, pontosan tudnunk kell azt, hogy milyen részfeladatok tartoznak bele az ajánlatba, mely feladatokat kell külön megrendelni és melyek azok a tételek, amelyek nélkül egy családi ház tervei a gyakorlatban nem készülhetnek el.

A Lipők-módszer egyik alapelve, hogy az építtető már a projekt legelején tisztában legyen azzal, milyen feladatok várnak rá, illetve milyen költségelemekkel kell számolnia. Ez nemcsak a tervezés átláthatóságát növeli, hanem segít elkerülni azokat a kellemetlen meglepetéseket is, amelyek következtében egy kedvezőnek tűnő ajánlat később újabb és újabb tételekkel egészül ki.

Miért nehéz összehasonlítani két tervezési ajánlatot?

Első pillantásra egyszerűnek tűnhet a feladat: megérkezik két vagy három ajánlat, az építtető összeveti az árakat, majd kiválasztja a számára legkedvezőbb lehetőséget. A probléma azonban ott kezdődik, hogy a tervezési ajánlatok többsége nem azonos tartalommal készül.

Az egyik tervező már az ajánlatában szerepelteti a statikai tervezést, a gépészeti és villamos terveket vagy az energetikai számításokat, míg egy másik ezeket külön szakági tervezőkkel készítteti el, külön díjazás mellett. Olyan ajánlatokkal is lehet találkozni, amelyek nem tartalmazzák a geodéziai felmérést, a talajmechanikai vizsgálatot vagy a részletes költségvetési kiírást, noha ezekre a projekt későbbi szakaszaiban ugyanúgy szükség lesz.

Ez önmagában nem jelenti azt, hogy bármelyik ajánlat hibás vagy szakmailag kifogásolható lenne. A különbség inkább abban rejlik, hogy az egyes irodák eltérő módon állítják össze a szolgáltatási csomagjukat. Az építtető szempontjából azonban ez komoly nehézséget jelenthet, mert két eltérő tartalmú ajánlat pusztán a végösszeg alapján nem hasonlítható össze.

Sok esetben ezért nem az a kérdés, hogy melyik ajánlat olcsóbb, hanem az, hogy ugyanazt a szolgáltatást hasonlítjuk-e össze. Egy alacsonyabb induló ár ugyanis könnyen magasabb végösszeget eredményezhet, ha a projekt előrehaladtával sorra jelennek meg azok a részfeladatok, amelyek eredetileg nem szerepeltek az ajánlatban.

Éppen ezért érdemes minden tervezési ajánlatot tételesen átnézni. Ilyenkor nemcsak azt kell megvizsgálni, hogy milyen dokumentáció készül el, hanem azt is, mely szakági tervek, szakvélemények és kiegészítő szolgáltatások tartoznak bele az ajánlati árba, illetve melyek jelennek meg külön megrendelésként.

A tervezési díj csak egy része a teljes tervezési költségnek

Sok építtető számára meglepő, hogy a tervezési folyamat nem egyetlen dokumentáció elkészítéséből áll. Pedig, mire egy családi ház kivitelezésre alkalmas tervcsomag elkészül, számos szakember dolgozik ugyanazon a projekten.

Az építész terveire épül a statikai tervezés, a gépészeti és villamos tervezés, elkészülnek az energetikai számítások, szükség lehet geodéziai felmérésre, talajmechanikai szakvéleményre, valamint több olyan dokumentumra is, amelyet jogszabály vagy a helyi előírások írnak elő. Ezek egy része minden építkezésnél szükséges, más részük pedig a telek adottságaitól vagy az adott beruházás sajátosságaitól függ.

A különböző irodák ezeket a munkarészeket eltérő módon kezelik. Van, ahol a legtöbb szakági feladat már az ajánlat része, máshol viszont az építtetőnek kell külön szerződnie az egyes tervezőkkel vagy szakértőkkel. Ezért fordulhat elő, hogy két, első ránézésre hasonló ajánlat között végül jelentős különbség alakul ki a projekt teljes költségét tekintve.

A következő táblázat azt mutatja be, mely munkarészek jelennek meg leggyakrabban külön tételként egy családi ház tervezése során és melyek azok, amelyeket egy előre tudott, négyzetméter-alapú modell már a tervezési folyamat részeként kezelhet.

*Az egyes szakvélemények elkészítésének hatósági vagy szakértői díjai projektenként eltérhetnek.

Mely tételek jelennek meg leggyakrabban külön számlán?

A családi házak tervezése során néhány részfeladat szinte minden projekt esetében külön szerepel az ajánlatokban. Ezek nem extra szolgáltatások, hanem a tervezés természetes részei, mégis sok építtető csak akkor találkozik velük, amikor újabb ajánlat érkezik egy következő szakembertől.

Ilyen lehet például a geodéziai felmérés. Erre azért van szükség, hogy a tervezés pontos, naprakész felmérés alapján történjen. Ugyancsak külön megrendelésként jelenik meg sok esetben a talajmechanikai szakvélemény, amely az alapozás megtervezéséhez szolgáltat nélkülözhetetlen adatokat.

Hasonló a helyzet a statikai, épületgépészeti és villamos tervezéssel is. Ezek nélkül ma már nem készülhet teljes tervdokumentáció, mégis sok ajánlatban külön költségelemként szerepelnek. Ugyanez igaz az energetikai számításokra, a részletes csomóponti tervekre vagy a kivitelezéshez szükséges költségvetési kiírásra is.

Önmagában egyik megoldás sem tekinthető jobbnak vagy rosszabbnak. A különbség inkább az, hogy az építtető már az ajánlat elfogadásakor látja-e a teljes tervezési folyamat várható költségeit, vagy ezek fokozatosan, a projekt előrehaladtával válnak ismertté.

Mit jelent az előre rögzített, m²-alapú díjképzés?

Az utóbbi években egyre több tervezőiroda törekszik arra, hogy a megrendelő már az első konzultáció során átfogó képet kapjon a teljes tervezési folyamatról. Ennek egyik megoldása az előre rögzített, négyzetméter-alapú díjképzés.

Ennek lényege nem az, hogy minden épület kivitelezése ugyanannyiba kerül, hiszen minden telek és minden családi ház más. Sokkal inkább az, hogy a tervezési díj számításának alapja már a folyamat elején ismert és az ajánlat egyértelműen rögzíti, mely munkarészek tartoznak bele a szolgáltatásba.

Ez jelentősen megkönnyíti az ajánlatok összehasonlítását is. Az építtetőnek nincs szüksége arra, hogy különálló tételeket próbáljon összeadni, hanem egy olyan ajánlatot értékelhet, amely a teljes tervezési folyamatot egységként kezeli. Emellett a projekt pénzügyi tervezése is kiszámíthatóbbá válik, hiszen a legtöbb tervezési feladat már a kezdetektől ismert.

Természetesen ettől függetlenül továbbra is lehetnek olyan költségek, amelyek minden beruházásnál egyedileg alakulnak. Ilyenek például a hatósági díjak vagy azon szakértői vizsgálatok ára, amelyek szükségességét kizárólag az adott telek adottságai határozzák meg. Ezeket azonban célszerű már az ajánlat készítésekor külön jelezni, hogy az építtetőt később sem érje váratlan meglepetés.

Miért jelenthet problémát a sok külön megrendelés?

Önmagában azzal nincs semmi gond, ha egy-egy részfeladat külön ajánlat alapján készül el. A családi házak tervezése során természetes, hogy több szakember dolgozik együtt. A statikus, az épületgépész, a villamos tervező vagy a geodéta mind saját szakterületükön járulnak hozzá a terv elkészítéséhez.

A nehézséget inkább az okozza, ha az építtető csak fokozatosan szembesül ezekkel a feladatokkal. Ilyenkor könnyen kialakulhat az az érzés, hogy a tervezés költsége folyamatosan emelkedik, pedig valójában nem új feladatok jelennek meg, hanem olyan részfeladatokról van szó, amelyekre kezdettől fogva szükség volt.

Ez különösen akkor jelenthet problémát, ha az építkezés költségvetése szoros keretek között mozog. Egy-egy újabb szakági tervezés vagy szakvélemény önmagában nem feltétlenül jelent nagy kiadást, de több egymást követő külön megrendelés már érezhetően módosíthatja a projekt pénzügyi ütemezését.

Éppen ezért sok építtető számára nem is az a legfontosabb kérdés, hogy pontosan mikor kell egy-egy szolgáltatásért fizetni, hanem az, hogy már az elején tisztában legyen a teljes tervezési folyamat várható költségeivel. Ez nagyobb biztonságot ad a pénzügyi tervezéshez és segít elkerülni a kellemetlen meglepetéseket.

Nem minden ajánlat ugyanazt a szolgáltatást takarja

Van olyan iroda, ahol az építészeti tervezés mellett már a szakági tervek koordinációja is a szolgáltatás része. Más tervező kizárólag az építészeti dokumentáció elkészítését vállalja, a statikust, a gépésztervezőt vagy a villamos tervezőt pedig az építtetőnek kell külön megbíznia. Előfordulhat az is, hogy az egyik ajánlat tartalmazza a részletes költségvetési kiírást, míg a másikban ez opcionális szolgáltatásként jelenik meg.

Ettől egyik ajánlat sem lesz jobb vagy rosszabb. Egyszerűen más szolgáltatási modellt követnek. Az építtető szempontjából azonban fontos, hogy pontosan lássa, mi szerepel az ajánlatban és mi az, amivel később még számolnia kell.

Miért fontos a tervezési folyamatot egy egészként kezelni?

Mint ahogy azt már említettük, a geodéziai felmérés, a talajmechanikai vizsgálat, a statikai számítások vagy az energetikai tervezés mind ugyanannak a folyamatnak a részei. Egyik munkarész eredménye hatással van a következőre, ezért ezek összehangolása legalább olyan fontos, mint maguk a tervek.

Ha például a talajmechanikai szakvélemény alapján módosul az alapozás, annak statikai következményei is lehetnek. Ha változik az épület tájolása vagy az üvegfelületek mérete, az energetikai számításokat is felül kell vizsgálni. Egy jól szervezett tervezési folyamatban ezek a kapcsolódási pontok végig követhetők és minden résztvevő ugyanazokból az adatokból dolgozik.

Ezért egyre több építtető számára nemcsak az fontos, hogy a szükséges dokumentumok elkészüljenek, hanem az is, hogy azok jól összehangolt rendszer részeként készüljenek el. Ez nemcsak a tervezés hatékonyságát hivatott javítani, hanem a későbbi kivitelezés során is csökkenti a félreértések és az utólagos módosítások esélyét.

Hogyan kapcsolódik mindez a Lipők-módszerhez?

A Lipők-módszer egyik alapelve, hogy az építkezés minden fontos döntése a megfelelő időben szülessen meg. Ez nemcsak a telek vizsgálatára, a koncepció kialakítására vagy a tervkészítésre igaz, hanem a tervezési folyamat pénzügyi oldalára is.

A módszer ezért nem különálló feladatokként kezeli a szükséges szakági munkákat, hanem egy egymásra épülő rendszer részeként. Már az első konzultáció során áttekinthetővé válik, milyen lépések követik egymást, mely szakemberek vesznek részt a folyamatban és milyen dokumentációkra lesz szükség ahhoz, hogy a családi ház tervei elkészülhessenek.

Ez nemcsak az építtető számára jelent nagyobb biztonságot, hanem a tervezés hatékonyságát is javítja. Ha minden résztvevő ugyanazt a folyamatot követi, kisebb az esélye annak, hogy egy fontos munkarész kimarad, vagy csak később derül ki, hogy további tervezésre van szükség.

Az átlátható ajánlat nemcsak pénzügyi kérdés

Sokan úgy gondolják, hogy egy részletes tervezési ajánlat elsősorban azért fontos, mert megkönnyíti a költségek tervezését. Ez valóban lényeges szempont, de legalább ennyire fontos az is, hogy az építtető pontosan értse, mire szerződik.

Egy átlátható ajánlatból egyértelműen kiderül, milyen dokumentáció készül el, mely szakági tervek tartoznak bele a szolgáltatásba, milyen feladatokhoz kell további szakembereket bevonni és mely költségekkel érdemes még számolni. Ez bizalmat teremt a tervező és a megrendelő között, mert mindkét fél ugyanazt érti a vállalt szolgáltatás alatt.

Éppen ezért egy tervezési ajánlat értékelésekor nem érdemes kizárólag az árat nézni. Legalább ilyen fontos annak tartalma, részletezettsége és átláthatósága is. Hosszú távon ezek határozzák meg, hogy a tervezési folyamat kiszámíthatóan halad-e végig, vagy menet közben újabb és újabb kérdések merülnek fel.

Ha szeretné elkerülni a tervezés során felmerülő bizonytalanságokat, töltse le az 50 lépéses Lipők-módszert és ismerje meg azokat a szempontokat, amelyekre érdemes már az építkezés elején figyelni.

Kérjen személyre szabott konzultációt!

Minden családi ház más, ezért nincs olyan tervezési ajánlat, amely minden helyzetben ugyanazt a tartalmat jelentené. Egy személyes konzultáció során azonban már a folyamat elején áttekinthető, hogy az adott telek és az elképzelések alapján milyen szakági tervezésre, vizsgálatokra és dokumentációkra lesz szükség, valamint az is, hogy ezek hogyan épülnek egymásra.

Ha szeretné pontosan látni, milyen feladatokból áll egy családi ház teljes tervezési folyamata és olyan ajánlatot szeretne kapni, amelynek tartalma már az elején egyértelmű, kérjen konzultációt a Lipők Építészirodától. Egy előre átgondolt tervezési folyamat nemcsak a döntéseket könnyíti meg, hanem az egész építkezés kiszámíthatóságához is hozzájárul.